Már 1971-ben tudtak arról, hogy kapcsolat van a légszennyezés és a klímaváltozás között. Előbb tudatosan elhallgatták, majd tagadtak, aztán késleltetni igyekeztek a kibocsátáscsökkentést célzó szabályok bevezetését – állapították meg francia kutatók. A klímaváltozás ellen küzdő szervezetek felelősségre vonást követelnek.
A pazarlás, a szennyezés és a túlfogyasztás miatt már nem lehet arra számítani, hogy a vízkörforgás örökké biztosítani fogja a vizet.
A szervezők a légszennyezettségre igyekeznek ráirányítani a figyelmet.
Már nem a kecses, vékony vagy a magas sarkú a divat. Reneszánszukat élik a bumfordi, vastag talpú cipők és csizmák, szinte kizárólag gumiból. Tartósnak tartósak, vízállók is, de milyen hatásuk van a környezetre?
Alaposan megváltoztak az uniós napelempályázat szabályai. Talajra telepített rendszerre egyáltalán nem lehet pályázni.
Mikulás napjától lehet majd leadni az első pályázatokat az ingyen pénzre napelemért.
Az időjárási szélsőségek és a járvány okozta logisztikai problémák miatt kétszeresére nőtt a kávé ára, és akár újabb duplázódás is jöhet. Közben Szicília lett az eredendően trópusi növény legújabb otthona.
40 nemzetközi cement- és betongyár összeállított egy tervet, hogy miként lehetne az egyik legszennyezőbb ágazatot kibocsátásmentessé tenni.
Mivel a műanyag összetevőire való lebontása rengeteg energiát igényel, a legjobb megoldás megtanulni műanyag nélkül élni.
Nagyjából ugyanazon az állásponton vannak azok a szakértők és környezetvédelmi szervezetek, akik az ellenzéki miniszterelnök-jelöltek csütörtök esti klímavitájának értékelésére kértünk fel. Nyertest senki nem tudna hirdetni. És sok konkrét megoldási javaslatot hiányolnak egyelőre a jelöltek klímapolitikájából.
A Greenpeace Magyarország szerint sok ponton azonos álláspontot képvisel a két ellenzéki-miniszterelnök-jelölt, amiből jól látszik: nem is pártpolitikáról, hanem össztársadalmi érdekről beszélünk, ha a klíma- és ökológiai válság káros hatásainak a mérséklése a tét. Az pedig szintén beszédes, miről nem beszéltek a résztvevők.
A jobb- és baloldali klímapolitika csapott össze csütörtökön az ellenzéki miniszterelnök-jelöltségre pályázók beszélgetésén a HVG szerkesztőségében. A nagy kérdésekben, kibocsátás-csökkentés, Paks, Mátrai Erőmű egyetértő jelöltek között éles vita alakult ki arról, kire és hogyan kell ráterhelni a klímaharc költségeit.
Az aktivisták szerint a Fertő-tavi „luxusberuházás” csak egy szűk, gazdasági elit kényelmét és gazdagodását szolgálja.
A Tesla Supercharger hálózata sok vásárlót csábít el már ma is, és az európai vetélytársak pácban lesznek, ha nem találnak ki nagyon gyorsan valamit – írja a brüsszeli Politico.
Marine Le Pen szerint a bolygó védelme drága.
Napjaink legégetőbb környezeti kérdéseiről beszélget csütörtök este az ellenzéki előválasztáson miniszterelnök-jelöltségre pályázó két versenyben maradt jelölt. Dobrev Klára és Márki-Zay Péter elmondhatja konkrét terveit arról is, kinek kell állni a klímaválság költségeit.
A brit trónörökös William Shatner űrutazása után figyelmeztetett: inkább a Földet kellene megmenteni.
Az unióban termelt villamosenergia több mint negyedét az atomerőművek állítják elő.
Most az emberiség egy százaléka él alig elviselhető éghajlatú területen. Fél évszázad múlva ez az arány 19 százalékra ugrik, és egyre többeknek kell majd választaniuk a menekülés és a halál közül. Új, minden korábbinál nagyobb migrációs hullámok indulhatnak el, s sokaknak nem lesz hová menniük.
Jó ötven éve több energiát nyel el a föld, mint amit ki tud sugározni magából. A többletenergia főként az óceánokat melegíti. Még évszázadokig párolódhatunk benne, ha nem állítjuk meg gyorsan a felmelegedést okozó gázok kibocsátását.
